Claire Blackbone háza

Elegáns kis hely, ahol mindig nyugalom honol. A földszinten van a fogadó, a társalgó, valamint az étkező és a konyha. Fönt pedig Claire hálószobája és dolgozószobája van. Ezenkívül a házban megtalálható még egy könyvtárhelység.

/Kattan a kulcs a zárban. Belép az ajtón. Gyorsan berohan a konyhába, és elkezd ételeket dobálni egy kosárba. Aztán egy takaróért kotorászik a szekrényben. Végre kész van. Kimegy, bezárja az ajtót és elindul./

/Egy hosszas megbeszélés után hazatér. Fáradt, úgyhogy lemosakszik és lefekszik aludni./

/Fölébred, felöltözik, kicsit dolgozgat a szobájában, aztán kimegy a házból. Bezárja az ajtót.

/kattan a kulcs a zárban./
+Végre itthon.
/Elsétál a könyvtárrészhez, leveszi a polcról az egyik kedvenc könyvét, és elkezd olvasni./

/Patadobogást hall kintről./
+Új lakó?
/Fölkel a székből, gondosan lerakja az asztala közepére a könyvet, és kimegy a házból./

/Kékes fény ragyogott fel a háza előtt, majd amikor elhalványult, ő állt ott. Besétált a házába, majd elfoglalta magát tudományos teendőivel./

/Kopog./
-Van itthon valaki?!
+Vajon ki lakik itt??

/Nem nyit ajtót senki , elmegy/

/Sajnos túl későn vette észre a kopogtatást, így amikor végre odaért az ajtóhoz és kinyitotta, csak egy ellibbenő ruhát látott./
+ Majd legközelebb...
/Visszasétált az íróasztalához, majd folytatta teendőit./

/Kopogtat/
+Legyen itthon valaki!!

-Hahó! Van itthon valaki?!
+Még egy kicsit várok és ha nem nyitják ki elmegyek

/Valami zörejt hall kintről./
+Biztos csak egy ág...
/Aztán pár pillanat múlva meghall valakit. Kábán összerámol, aztán odaballag az ajtóhoz és kinyitja. Egy lánnyal találja szembe magát./
- Á, szia. Segíthetek valamiben? /kérdezi még mindig kábán./

-ÖÖ...Szia. Most költöztem ide. Csak gondoltam megismerem az embereket akik itt laknak.
/Kissé zavarban érzi magát./

/Egyből felélénkül./
- Akkor engedd meg, hogy bemutatkozzak! Claire vagyok! És te ki vagy?

-ÖÖ...Izé...Sophie...Clearwater.....
/A lány kedvessége felbátorította, de a bemutatkozás sose ment neki./

-Hmm, Sophie... Szép neved van! /Mosolyodik el./
- No de ne állj itt, mint egy szobor, gyere beljebb!
/Kézen ragadja a lányt és bevonszolja kedvesen a nappaliba./
- Teát?

-Ó..Köszi../Vissza mosolyog./
-Nem kérek, köszi. Nem akarok a terhedre lenni.

-Hát jó. /vonja meg a vállát./
- És jól érzed magad itt?

-Végül is igen....Jobb itt mint otthon.

-Hmm... /kínos hallgatásba kezdett./
-Rossz volt neked?

-Nem akarok róla beszélni.
/ /

-Ne haragudj.
/Gyorsan végigméri a lány arcát, hátha dühöt fedez fel rajta, de csak fájdalmat és szomorúságot talál./
-Hány éves vagy?

-16...Te???

-19
+16 éves. Mégis -gondolom- szőrnyű sorsa volt... Mintha magamat látnám...
/Kíváncsi tekintetével még mindig Sophie arcát vizsgálja, de nem lát rajta semmilyen megbántottságot./
-Nincs kedved velem egy városnéző túrát tenni? /kérdezi újra mosolyogva./

/Felderül a szeme./
-Persze hogy van.

-Rendben, hol kezdjük? /kérdezi, majd felpattan és elszalad egy térképért, hogy megmutathassa Sophie-nak a várost. Hosszas kutakodás után rá is akad egy ép állapotúra, és lobogtatva a lány orra alá dugja. Elkezd rajta mutogatni, közben hosszasan magyaráz mindenféle útvonalról, ami szóba jöhet. Végül megkéri a lányt, inkább válasszon ő útvonalt, mert ő maga nem tud választani./

-Menjünk a fötérre és onnan északra a kapu felé.

-Rendben.
/Kisétál a házból és megvárja, míg Sophie is ezt teszi. Bezárja az ajtót./
*főtérnél folytassuk. vagy valamerre arra. :)*

/A főnix mellett Kaitos repül. A két madár feszülten társalog a maga nyelvén. A tűzmadár karmaiban egy vacogó férfit tart. A holló kinyitja az ajtót ügyes csőrével. A madarak meg az ember berepülnek a házba. A főnix lefekteti a mágust a kanapéra. Utána felemésztik az eleven lángok. Claire a konyhába rohan, miközben a holló egy takarót terít a vacogó férfira. Claire teát készít. Pár perc múlva készen van. A gőzölgő csészét az ember kezébe nyomja. Leül vele szembe. Szemében még mindig a királyi tűz tombol. Dühös./
-Mi történt? /követeli./