Teknős ékszerészet

Nagyon elegáns épület hatalmas üvegablakokkal. Az eladó egy ápolt férfi, aki mindent tud az ékszerekkel kapcsolatban.

(Árukészlet nincs, minden a fantáziádra van bízva! Ha itt eladsz valamit, az bekerül a raktárba, és mások megvehetik.)
Raktár (üres)

/ Amikor meglátja a nagy üvegablakokat, nem tud ellenállni a kísértésnek, egyszerűen képtelen rá. Belép megnézi a helyet, a kedves férfitől felfordul a gyomra, vagy talán még a sok napozás mellékhatása ez? Nem, ha ismerjük a természetét, akkor az undor oka egyértelműen a férfi kellemes könnyed és nagyon jóságos modorában keresendő. Belenyúl a zsebébe, valami mormol a fogai között és tíz egyszerű nyakéket tesz le a pultra. A lánc arany és egy szép rubinsárkány a dísz. Elbűvölő mosolyt villant a boltosra, akinek máris szimpatikusnak tűnik ez a kedves fiatal hölgy. /
- Ezeket szeretném eladni, régi családi kacatok és szükségem lenne a pénzre. / A lány olyan szomorúnak és elesettnek tűnik, hogy a boltos megsajnálja. /
- Nagyon értékesnek tűnnek, mit szólnál mondjuk ötven ezüsthoz darabjáért?
- Mondom hogy kacatok! Adjon tizet az egész kupacért és jól jártam!
- De kérem kisasszony! Ez lehetetlen! Én nem zálogos vagyok, hanem ékszerész és felismerem a valódi értéket!
- Semmi de, tíz ezüst és kész! Aztán a vevőknek is ilyen áron adja!
- Kész pazarlás. / Motyogta az öreg a foga alatt, miközben a kasszához ment. Ahogy a férfi elfordult a medálokat fekete tűz vette körbe, a lány pedig elmosolyodott.
+ Jobb lesz minél többet megtudni az itteniekről. Egy apró ártatlan kémbűbáj még senkinek nem ártott meg!
- Szép estét kisasszony!
- Magának is! / A lány vet még egy pillantást a férfira, aki szép sorjában kirakja a tíz nyakláncot a bársonypárnákra, majd kilép a boltból a sötét éjszakába, hogy végre már odaérjen, ahová indult. A sárkány csak egy furcsa sálnak tűnik a nyakában, az ékszerész észre sem vette a fekete állatot, akinek lehelete maga a halál. /

*Hozzáadtam a pénzedhez 10 ezüstöt.*